Málna

Kedvenc gyümölcsöm, finom, édes, lédús piros bogyóival, annak ellenére, hogy a 80-as évek végén 300 négyszögöl málnásunk nagy feladatot rótt az egész családra, nekem meg tinédzserként főleg utálatos volt, amikor tudtam, hogy minden barátnőm a strandon lóg. Tikkasztó melegben kétnaponta szüreteltük leadásra no meg helyben fogyasztásra :) Akkor még nagyon jó áron vették át. Mai napig van jó néhány tő hátul a kertben, érés idején vadásszuk az első szemeket a gyerekekkel.

Roppant könnyű bio módon termeszteni, én gyakorlatilag azon kívül, hogy a letermett vesszőket visszametszem és tavasszal fokhagymát, körömvirágot ültetek a tövekhez, a termések megjelenésétől öntözöm, főleg ha csapadékszegény az időjárás, semmit nem csinálok vele. Van és bőven terem a kordonok között :)

Jöjjön itt néhány tudnivaló erről a vitamindús, finom mutatós gyümölcsről!

Alacsony hőigényű növény, már 5°C-on megindul a rügyfejlődés és elérve a 10°C-ot a sarjnövekedés is. A málna fényigényes növény, vadon termő változata az erdőszéleken is a napfényes helyeken terem. Vízigényes. Hasznosítani, csak a felső 30 cm-es talajréteg vízkészletét képes. A vízigényének kielégítését kedvező eloszlású, természetes csapadék hiányában öntözéssel kell pótolnunk. A víz egyaránt meghatározza a gyümölcs minőségét és mennyiségét. A növény az egyenletes és jó vízellátottságú, levegős, magas tápanyag tartalmú, közép kötött vályog, erdei talajokat kedveli. Agyagos és szikes talajok nem alkalmasok málna telepítésére. Telepítése ősszel történjék, jól megmunkált talajba, 40 cm mélyen dolgozzuk meg vesszőtelepítés előtt. A sekély gyökérzet miatt a talajművelést utána csökkentsük a minimumra, nehogy a mély talajműveléssel elvágjuk a sekélyen elhelyezkedő gyökereket.. A sarjakat úgy telepítjük el, hogy a sorok egymástól mért távolsága 120 cm legyen, a töveké 70-80 cm. Nekem azonban ennél sűrűbben van.

Az őszi ültetés után tavasszal arasznyira vágjuk vissza a vesszőket. Ebben az évben őszre már több vesszőnk is lesz, ezeket 150 cm fölött visszavágjuk. A következő tavaszon csak arra ügyelünk, hogy egy tövön 3-4 vesszőnél több ne legyen. A második évben termésérlelés után közvetlenül a letermett vesszőket tőből kivágjuk, és ezután se hagyunk meg 4-7 vesszőnél többet. a málna nagyon gyorsan termőre fordul: az ültetés utáni évben vesszőket fejleszt, és a rákövetkező évben már terem is. A málnatövek 8-10 évig hozzák gyümölcsüket, azután már ajánlatos más helyre telepíteni a sarjakat. 

A talaj nedvességtartalmának megőrzésére, valamint a botrytis (szürkepenész) elleni (csapadékos időjárás esetén a málna botrytis érzékenysége fokozódik) védekezésül javasolt a szalmás talajtakarás (mulcsozás). 

A körömvirág zöldtrágyája, mulcsanyaga a málnának, kártevőriasztó a fokhagymával egyetemben.

Újrahasznosítás a javából

Végy egy sokat megélt, bontott, üveges ablakszárnyat - lehetőleg jobaházi fajtájút! :) Keress a padláson néhány porlepte feleslegessé vált deszkát. Guberálj a használt cikkes piacon zsanérokat. Szerezz be egy villamos kézifűrészt, s az egészet bízd rá egy ügyes kezű férfi családtagra! Ígérd meg, hogy mindenben segítesz neki a projekt elkészítésében! Kísérd figyelemmel - minőség ellenőrzési célból - a munka fázisait, finoman utalj a pontos kivitelezésre, hogy a részletek is stimmeljenek, de ne zavarj felesleges kérdésekkel!



 Segíts, ha szükség van rá! Fotózz a blog kedvéért!

Áss a kertben egy kb. 40 cm mély és akkora kiterjedésű gödröt, amekkora az objektum kiterjedése lesz. Fontos, hogy kelet-nyugati fekvésű legyen! Férfierő ilyenkor is jól jön :) bár nekem is sikerült megoldanom egyedül. Kis testmozgás sosem árt! A gödör aljára teríts ágakat, gallyakat. Erre istállótrágyát, vagy beindult komposztot, fűkaszálékot (vegyszerrel, műtrágyával kezeltet tilos!), aprított növényi hulladékot, fahamut, végül kerti földet, mindezt kb. 50 cm-es rétegben. Közben ha elérted a gödör tetejét, az időközben elkészült keretet illeszd a helyére, így folytasd a töltést, végül tégy bele még komposzttal kevert földet vagy palántázóföldet 10-15 cm-es rétegben. A keretre jöhetnek az újjávarázsolt nyílászárók, végül nincs más dolgunk, mint az üveget csillogóra törölgetni, és beültetni a palántázót! Nálam mini üvegházként funkcionál. A meleget az alsó rétegekben beindult bomlási folyamatok és a nap melege is adják. A szellőztetésről, öntözésről, a palánták válogatásáról naponta gondoskodjunk!

Az ilyen fagyos, hűvös reggeleken, mint amilyen a napokban volt, jó idő van odabent, a párából pedig dekoratív jégvirágok nyílnak az üvegen.











Korai salátaféléket, karalábé magját, virágmagokat ültettem bele egyenlőre.

Irány a veteményes!

Márciusban úgy gondolom a legtöbb hobbikertész türelmetlenül várja a tavasz kiteljesedését. Én minden nap alig várom, hogy kimehessek a kertbe és egy jóleső testmozgás keretében megadjam ami a lelkemnek is fontos: az alkotó, teremtő munkát. 

Leila kutyánk által télen igazán kedvelt sziklakertet raktam rendbe elsőként, ami leginkább egy lepusztult csatatérhez hasonlított. Ez minden tavasszal így megy, ugyanis valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva a téli hónapokban imád a tetején trónolni, minden figyelmeztetés ellenére. A száraz, elhalt növényi részeket eltávolítom, az időközben előbújó hagymás növényeink környezetét megtisztítom, hogy hamarosan virágzásukban gyönyörködhessünk! Ezt a munkát lányaim is különösen kedvelik!

Még mielőtt a fű el kezdene nőni, célszerű gyepszellőztetést, gyeplazítást is végezni. Kisebb felületek esetén ezt meg lehet tenni kézi erővel egy gereblye segítségével, nagyobb terület esetén érdemes gyepszellőztető gépet használnunk. A szellőztetés célja, hogy több levegőhöz jusson a gyepünk. Sohasem gyeptrágyázunk, mivel a levágott fű a komposztra kerül! A fűmag vetését, ahová szükséges fagyok után lehet kezdeni.

A nedvkeringés beindulása előtt igyekezzünk elvégezni a gyümölcsfák, díszfák, cserjék koronaalakításával kapcsolatos munkálatokat is. A gyümölcsfák, szőlőtőkék metszését is ekkor kell végrehajtani. Lemosó permetezést mi a kertben hosszú évek óta nem alkalmazunk, nincs is rá szükség!

A téli, szobába zárt napokon papírra vetettem már elképzeléseimet a veteményeskertet illetően.  Ha sikerült ősszel felásatni vagy felásni a kertünket, akkor már „csak” annyi munkánk van, hogy jól előkészítsük az ágyat a hidegtűrő növények magjainak. Nézzük meg a tél után a veteményes talaját! Ha szétestek a hantok a téli fagy és hó hatására, a nedvesség elegendően beszivárgott a talajba, elképzelhető, hogy a jó magágy elkészítéséhez már csak gereblyézésre, az ágyások kijelölésére, van szükség. A magoknak a morzsalékos, laza szerkezetű és tápanyagokban bővelkedő talaj az ideális. Évek óta komposztálunk, az kerül a talajba, de ősszel istállótrágyát is hozattunk. Ezt a tél folyamán forgattuk a földbe.

Amikor megtervezzük a veteményeskertben a zöldségfélék helyét, legyük figyelemmel arra, hogy az egyes növényfajok milyen növény után következnek:a zöldségeskert meghálálja, ha figyelünk a vetésforgóra!

A magvetéssel vigyázzunk: ne csak a naptárat, hanem a hőmérőt, időjárás jelentést figyeljük, és csak akkor fogjunk a szaporításhoz, ha a megfelelő talajhőmérséklet áll rendelkezésünkre. Ellenkező esetben lehet, hogy munkánk kárba vész, és mire kiderült, már az optimális vetési időről is lekésünk. Vetés előtt jól fellazított és komposzttal bőven ellátott talajt munkáljuk meg, simítsuk el, öntözzük meg csalánlével, (ilyenkor már javában zöldellik az erdőszéleken, egy kiadós biciklizés közben lehet gyűjtögetni) s ezután vessük belé a magot.

Március elején nagy biztonsággal vethetjük a sárgarépa, a fehér gyökér, a pasztinák, a spenót, sóska, hónapos retek és a fejes saláta magját, tépősalátát, ruccolát, ázsiai salátaféléket, duggathatjuk a vöröshagyma dughagymáit.

Semmi sem szabhat gátat egy kis kerti munkára, ha az idő ilyen szép :)

Salátamánia

Akik ismernek jól tudják, hogy nagy kedvenceim a különféle formájú, színű és ízű salátafélék. Nem csak ezen tulajdonságaikkal kápráztatnak el időről időre, hanem azért is, mert ha ezeket fogyasztom - márpedig tavasztól késő őszig roppant nagy mennyiségben - akkor sokkal energikusabbnak érzem magam, mint bármikor. A salátás ételek receptjeiből kifogyhatatlan a tárházam: nem mindig valamilyen étel kísérőjeként fogyasztom, hanem egy-egy laktató változat elkészítésével számomra főétkezésnek is tökéletes! A konyhában találsz egy finom, egészséges ebédre valót!

A saláta a tavasszal szedhető első zöldségek egyike, a szervezetem szinte ordít érte a hosszú tél után. A magjait én eléggé sűrűn vetem, ugyanis eleinte a saláta fejek helyett megelégszem a sarjadó levelekkel is, sőt ezek a zsenge levélkék talán a legfinomabbak is! A ritkításnál fontos, hogy a maradó salátanövendékeket rendesen visszaültessük a talajba, ha kifordultak onnan. Rengeteget fogyasztunk belőle, mindenféle formában. Salátát termeszteni akár ablakban ládában is lehet! Erről írtam már Zsázsás élőkenyér bejegyzésnél.

A magvetést március elején már lehet kezdeni, persze időjárásfüggő ez is! Sokféle salátát ültetek, évről évre több fajtáját is sikerrel termesztem. Nálam hagyma, retek, metélőhagyma közé kerül. Így elkerülik a csigák és egyéb kártevők. 

Amikor már fejesednek, összeborulnak a salátalevelek (persze a tépősalátáknál erre ne is várjunk), azután már csak alulról öntözöm, a rothadás megelőzése érdekében, ekkorra már megritkítva nőnek a helyükön.

Idén többféle biogazdaságból származó salátamagot is vethetek: fejes salátát, jégsalátát, lollo rossót, ruccolát, radicciót, tölgylevelű féléket, amerikai barnalevelűt, galambbegyet, ázsiai salátakeveréket: mizunát, tatsoi-t, pokchoi-t. Utóbbiak ha enyhe a tél - amilyen idén is volt - szedhetők folyamatosan. Kint még csak a napokban ültettem, vagy éppen csak kelnek, de a palántázóban már szépen sarjadnak a ládában előrenevelt zöld tövecskék. Az ágyásokban nálam a salátát csiga ellen a retek védi, a retket a földibolha ellen pedig a hagyma-saláta páros. A salátaágyás köré ha csak tehetjük ültessünk metélőhagymát!

Vízitorma

A vízitorma (vízi zsázsa, forrási torma) vadon, lassú folyóvizű partokon lelhető fel. Erős antibakteriális hatással rendelkezik. Jótékony hatása a növény csípős-ízét adó olajának köszönhető.Az antibiotikumoktól eltérően hatóanyaga  egyáltalán nem károsítja a normál bélflórát, még nagyobb adagokban sem. 






A vízitorma a keresztesvirágúak családjába tartozik. Rokona a kelkáposztának, a brokkolinak és a kelbimbónak. Kitűnő A- és C-vitaminforrás, fontos szerepet játszik a szabadgyökök hatástalanításában. Kiemelkedően sok kalcium, réz, és E-vitamin is van benne. Vértisztító, fáradtság és levertség ellen is hatásos, rákmegelőző, ahogy a többi zöld leveles növény!
A vízitorma több fajtája közül számos megtalálható a kertekben is. Hazánkban körülbelül 50 faja él. Füve tormaízű, saláta készítésére alkalmas, ízesítő fűszer. Ez a tápanyagokban gazdag, kedvelt fűszernövény legjobban állandóan nedves talajon nő, nem véletlen az elnevezése sem.

A vízitorma termesztése nem bonyolult: márciustól júliusig vethetjük el. Vízkultúrában is nevelhetjük, erre megfelel egy kaviccsal teli vizes lavór, vagy kerti tó, amennyiben nem használunk bele algagátló vegyszereket, de földben is nevelhető, amelyet tartsunk állandóan nedvesen. A magok egy-három héten belül kicsíráznak. Amikor a növények elérik a 4-6 cm-t, ültessük őket egymástól nagyobb távolságokra. Tartsuk a vízitormát nedves földben, öntözéskor a víz akár egy centire is állhat a föld felett. 

A növényt októbertől egészen a következő tavaszig takaríthatjuk be, amikor eléri a 12-15 centiméteres hosszúságot. A vízitormát közvetlenül a föld felett kell levágni, a betakarítás után is még nagyon vízigényes. Ezért legjobb ha azonnal fogyasztjuk, ha tárolnunk kell inkább vízben vagy alternatívaként műanyag zacskóban tartsuk hűtőszekrényben tárolva. Saláták finom összetevője, készülhet belőle pesto, leves, főzelék, tehetjük zöldturmixba, szendvicsbe is.

Kertészkedünk, ki így ki úgy!